Gyakori kérdések
Általános kérdések
Miért szükséges a kéménymagasítás?
Az építőipari kivitelezések során bevált gyakorlattá vált Magyarországon is az a fajta építkezés, mikor egy meglévő épület felett egy új szintet építenek, vagy egy új épület magassága meghaladja a környező épületekét. Ilyenkor az építtető köteles a szomszédos kémények biztonságos működéséről gondoskodni, ugyanis a kémények szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kitorkollási helyzetbe kerülnek, ami jelentősen ront a kémény huzatértékén és a működő kémények esetében szén-monoxid visszaáramlás történhet a lakótér felé, ami akár mérgezéssel is járhat.
Milyen jogszabály írja elő a kéménymagasítás szükségességét?
A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) az építmények építési előírásai fejezetben rögzíti az általános előírásokat. A TÉKA 71. § (1) a) pontban fontos követelményeket határoz meg: „Az építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát”
Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha nem végezzük el a kéménymagasítást?
Jogszabályi követelmények összefoglalása után felmerül a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha mégsem történik meg a kéménymagasítás elvégzése, azaz ennek elmaradása milyen jogkövetkezményeket, szankciókat von maga után. Az építési tevékenységre vonatkozó jogszabályi környezet rendkívül komplex és szerteágazó. Ugyanakkor bármely építkezési tevékenység esetén legyen az akár építési engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött tevékenység alapelvként rögzíthető az, hogy a kivitelezés akkor folytatható, ha az építésügyi jogszabályokat (ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet); az országos településrendezési és építési követelményeket (TÉKA); a kivitelezési tevékenységet érintő más hatósági előírásokat megtartják. Jelen pontban először az építési engedélyhez kötött tevékenységre irányadó jogszabályhelyeket foglaljuk össze, ezt követően az építésrendészeti eljárásról, majd a használatbavételi engedélyezési eljárásról szükséges tudnivalókat részletezzük.
Ki viseli a kéménymagasítás költségét?
A kémények magasításának szükségességét a környezetben lévő épületek magassága határozza meg. Ha a meglévő épület mellett új épületet, vagy tetőtér beépítést hajtottak végre, akkor a magasítással kapcsolatos költségek a szomszédos házat terhelik, hiszen miatta nem felel meg a jelenlegi állapot az előírásoknak.
Miért kell a lakásokban is munkát végezni, ha kémény magasítunk?
A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet rendelkezései közül ehelyütt az alábbiakat emeljük ki. Az újonnan létesített égéstermék-elvezetőnek a használatbavételekor hatályban lévő vonatkozó műszaki követelményeknek kell megfelelnie. [6. § (1)] Meglévő égéstermék-elvezető átalakítása esetén az égéstermék-elvezetőnek az átalakítást követő használatbavétele időpontjában; felújítása, javítása vagy ismételt használatbavétele esetén az égéstermék-elvezetőnek a létesítésekor, azt követő átalakítása esetén az utolsó átalakításakor hatályos műszaki követelményeknek kell megfelelnie. [6. § (2)]. A 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 7. § (1) bekezdése szerint helyszíni műszaki vizsgálat szükséges az égéstermék-elvezető használatbavételét megelőzően újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető, esetén – kivéve, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód, a tüzelőanyag nem változik -, valamint meglévő égéstermék-elvezető átalakítását, bontását, funkciójának megváltoztatását, megelőzően. A 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 7. § (2) bekezdése szerint a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a helyszíni műszaki vizsgálatot a rendelet 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi.
Mi írja elő a kéménymagasítás módját?
A kéménymagasítás műszaki megoldásait a kötelező MSZ 845 szabvány 11.2.es pontja részletesen leírja. A szabványban leírt műszaki követelmények alapján a kéménymagasítás pontos meghatározásához kéménymagasítási terv készíthető, melyet engedélyezni lehet a területileg illetékes kéményseprő-ipari szolgáltatónál.
Kell-e tervezni a kéménymagasítást?
A kéménymagasítás nem tervköteles tevékenység. Előbbi követelmények érvényesülése érdekében és a KiMI 2.1 előírásai alapján szükséges a kéménymagasítás esetén is tervet készíteni, sőt a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet értelmében az égéstermék-elvezető használatbavételét megelőzően újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető szerinti helyszíni műszaki vizsgálathoz a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó – szükség szerint – kérheti a megrendelőtől az építészeti, gépészeti terveket, az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét, az égéstermék-elvezető, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramokat, táblázatokat, ezek hiányában az égéstermék-elvezető szakirányú felsőfokú végzettségű szakember által készített hő- és áramlástechnikai méretezését.
Hova fordulhatok, ha panaoszom van kéménymagasítás esetén (hatóságok, jogi lehetőségek) ?
Amennyiben a szomszédban zajló építkezéssel összefüggésben jogsértő építkezési tevékenységet tapasztal, a Kormányrendelet 53. § (1) bekezdése alapján az építésügyi hatóság (illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal) az építőipari kivitelezési tevékenység felügyelete érdekében hatósági ellenőrzést végez. A hatósági ellenőrzést hivatalból, vagy az építőipari kivitelezési tevékenységet végző kérelmére folytatja le.
Kémény magasítás I. - Ingatlanfejlesztőknek, beruházóknak, fővállalkozóknak, tervezőknek
Mi történik, ha a lakó nem enged be a lakásba?
Mi történik, ha egy társasház nem engedi a kéménymagasítást?
Speciális esetek
Kémény magasítás II. - Társas házaknak, közös képviseleteknek, tulajdonosok
Miért csak most tudok az építkezésről? Hogyan kaphattak a szomszéd hozzájárulása nélkül építési engedélyt? Miert nem szólhattam bele, hogy mi épül a szomszédba?
Köteles vagy-e megengedni a kéménymagasítást? Mi történik, ha nem teszem meg?
Ha van már végleges építési engedély, akkor nem tehetek semmit?
Mit követelhetek, kérhetek-e modernizációt?
Mi számít meglévő állapotnak?
Okoz-e hátrányt számomra a kémény használaton kívül helyezése?
Kell-e közgyűlés a hozzájáruláshoz?
Kémény szempontjából mi számít osztatlan közösnek és mi a saját tulajdon?
Mi van, ha a lakó nem engedi meg a munkavégzést, nem jutunk be a lakásna?
Miért járok jól, ha megengedem a kéménymagasítást?
Milyen felelősség terhel közös képviselőként, ha nem válaszolok a levelekre/nem járulok hozzá a kéménymagasításhoz?
Hővisszanyerős szellőzés
Mi az a hővisszanyerős szellőztetés, és kell-e mellette ablakot nyitni?
A rendszer folyamatosan friss levegőt juttat a lakásba, miközben a távozó levegő hőjének nagy részét visszanyeri. Ablakot nyitni nem szükséges, de természetesen lehet; zárt ablakok mellett is biztosítja a friss levegőt.
Mennyire komfortos a rendszer működése: hangos-e, érezhető-e a befújt levegő, illetve fúj-e hideget télen?
Jól megtervezve és beszabályozva szinte észrevehetetlenül működik. Megfelelő kialakítás esetén nincs kellemetlen huzat. Télen a beérkező hideg levegőt a távozó meleg levegő előmelegíti, ezért nem hideg levegőt fúj be.
Fűti vagy hűti is a lakást, mennyi áramot fogyaszt, és csökkenti-e a fűtési költséget?
A rendszer elsősorban szellőztet, a fűtést nem helyettesíti. Nyáron korlátozottan tud hűteni: a nyári bypass segíthet az éjszakai hűvösebb levegő beengedésében, de nem helyettesíti a klímát. A korszerű ventilátorok alacsony fogyasztás mellett folyamatosan működnek. A fűtési költséget csökkenti, mert szellőztetéskor nem engedjük ki feleslegesen a lakásban megtermelt hőt.
Hogyan kezeli a párát, a párásodást és a penész kockázatát?
A felesleges párát folyamatosan eltávolítja, így jelentősen csökkenti a párásodás esélyét. Ha a penészesedést a magas páratartalom okozza, segít ellene; beázást vagy hőhidat azonban nem old meg. A fürdőszoba általában elszívott helyiség, zuhanyzáskor pedig magasabb fokozat is használható.
Mit szűr ki a rendszer, és mit jelent ez allergiásoknál?
A megfelelő szűrő jelentősen csökkenti a pollen és a kültéri por bejutását, ezért allergiásoknak is ajánlott. A kívülről érkező por mennyisége csökkenhet, de teljesen pormentes lakást nem lehet biztosítani. Bizonyos szagok aktívszén-szűrővel jelentősen csökkenthetők.
Hogyan kezeli a konyhai szagokat, és szükséges-e külön páraelszívó?
A konyhai szagokat is elszívja, de a rendszer nem helyettesíti teljesen a főzőlap feletti páraelszívót. Erősebb főzéshez továbbra is ajánlott.
Folyamatosan kell működnie, és éjszakára ki kell kapcsolni?
Ezeket a rendszereket folyamatos, alacsony teljesítményű működésre tervezték, ezért folyamatosan működniük kell. Éjszakára nem kell kikapcsolni; éjszaka különösen fontos a friss levegő a hálószobákban.
Mi az entalpia hőcserélő, és milyen karbantartást igényel a rendszer?
Az entalpia hőcserélő a hő mellett a nedvesség egy részét is visszanyeri, így télen kevésbé szárad ki a lakás levegője. A szűrők ellenőrzése néhány havonta ajánlott, a teljes rendszer pedig időszakos átvizsgálást igényel.
Meglévő házba is beépíthető, és hova kerül a szellőztetőgép?
Igen. Felújításnál azonban a légcsatornák elhelyezése több tervezést igényel. A szellőztetőgép leggyakrabban gépészeti helyiségbe, mosókonyhába, garázsba vagy megfelelően kialakított padlástérbe kerül.
Hogyan kell méretezni a rendszert, mire kell figyelni kandallónál, és elég-e egy jó gép?
Kandalló mellett az égési levegőt és a ház nyomásviszonyait megfelelően kell megtervezni. A gép méretezését nemcsak az alapterület, hanem a lakók száma, a helyiségek és a szükséges légmennyiség határozza meg. A jó gép önmagában nem elég: megfelelő légcsatorna-hálózat, hangcsillapítás és pontos beszabályozás is szükséges.